Land-Plot Mapping and the Construction of an Ethnic Patchwork in the Banat (1773-1848)
Résumé
A bánsági etnikai mozaik az udvari kormányszervek által támogatott 18. századi betelepítések (Német-római
Birodalomból) és bevándorlások (Oszmán Birodalomból) eredményeképpen alakult ki.
A német, adókedvezményekben részesülő, eltérő felekezetű új településeket a hippodámoszi rendszer
jegyében tervezték (szabályos alaprajz), a korábbi települések, a „nemzetiségi” – ortodox román, szerb
– falvak teljesen rendezetlenek voltak. Arra hivatkozva, hogy a szabálytalan alaprajzú települések az útonállóknak
biztonságos menedékül szolgálnak, az 1770-es években elrendelték a 600 bánsági település rendezését
a német telepesfalvak mintájára. Az 1780-as években nagy lendülettel folytatódott a falurendezés,
amit gyakran maguk a települések is sürgettek (hogy vályogházaik helyére tartósabbat építsenek, és hogy
adókedvezményt és ingyenes építőanyagot kapjanak). Az 1770-es években a felekezet szerint megkülönböztetett
lakosság széttelepítésére is történtek kísérletek. Idővel ezekre a településekre is beköltöztek eltérő
nemzetiségű, vallású lakosok, így az 1780-as évektől egyre inkább a vegyes lakosságú települések váltak
jellemzővé a Bánságban, ahol a német katolikusok kisebbséget alkottak.
Az új német telepesfalvak kialakításában, a meglévő, szabálytalan alaprajzú települések rendezésében és
a lakosság felekezetek szerinti széttelepítésében, vagyis a telkek felekezetek szerinti újraosztásában a mérnökök
fontos szerepet játszottak, így az általuk rajzolt térképek közvetve a nemzetiségekről is tudósítanak.
Origine : Accord explicite pour ce dépôt